Budapest - MIÉRT CSAK ÓBUDA NEM TUDOTT MEGÁLLAPODNI AZ M0-ÁSRÓL?
Budapest - Demszky Gábor levélben fordult Tarlós Istvánhoz, aki a múlt héten perrel fenyegette meg a főpolgármestert, amiért az emlékeztetett az óbudai önkormányzat mulasztásaira az M0-ás északi nyomvonalának kijelölésével kapcsolatban.
Budapest főpolgármestere bízik benne, hogy a feljelentés megtörténik, így a közvélemény a bíróság segítségével ismerheti meg a tényeket. Demszky Gábor levelében hat oldalon keresztül részletes adatokkal támasztja alá, miért terheli súlyos felelősség Óbuda előző vezetését azért, hogy az elmúlt tíz évben nem sikerült megállapodni a körgyűrű északi nyomvonalában. A főpolgármester emlékeztet rá: az M0-ás által érintett külső kerületi önkormányzatok közül 2007-ig csak Óbuda nem tudott kompromisszumot kötni az építtető Magyar Állammal.
A kérdés azért vált újra aktuálissá, mert a Megyeri híd nyárvégi forgalomba helyezése után az ugyancsak bezáruló keleti M0-ás gyűrű forgalma előreláthatólag az óbudai főútvonalakat fogja terhelni. A III. kerületi önkormányzat 1998 és 2006 között nem járult hozzá, hogy az elkerülő út a területén keresztül vezessen, ezért a Nemzeti Autópálya Rt. által kidolgozott mind a hét nyomvonal-változatot elutasította. Óbuda-Békásmegyer képviselőtestülete végül csak a jelenlegi önkormányzati ciklusban fogadott el egy konszenzusos nyomvonal-verziót, amely a kerületen halad át. Ezt a nyomvonalat csak 2007-ben, jóval a körgyűrű többi szakasza után tárgyalhatta és fogadhatta el a Fővárosi Közgyűlés. Ezen az ülésen egyébként a teremben tartózkodó Tarlós István nem szavazott a kerület által is támogatott előterjesztésről, de a Közgyűlés koalíciós többsége támogatta a konszenzusos megoldást.
Demszky Gábor levelében rámutat: a Tarlós István által alkalmazott „Pató Pál-stratégia" sikeres volt, hiszen sikerült évekkel elodáznia a beruházást, eleget téve a nyomvonalterveket elutasító helyi civil szervezetek követeléseinek, de háttérbe szorítva az összbudapesti érdekeket. „Mi a magyarázata, hogy amíg nyolc külső kerületi önkormányzatnak és egy tucatnyi agglomerációs településnek sikerült kompromisszumot kötnie és megegyeznie a nyomvonalról, addig Óbuda az Ön vezetése alatt nem tudott elfogadni semmilyen megoldást?" - teszi fel a kérdést levele végén a főpolgármester.
A levél:
Fővárosi Közgyűlés
FIDESZ Képviselőcsoport
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Az elmúlt napokban Ön nagy energiát fektetett annak kifejtésére, hogy még III. kerületi polgármesterként miként szorgalmazta az M0-ás körgyűrű Óbudát elkerülő szakaszának megépítését. Indulatosan próbálja magyarázni a magyarázhatatlant, hogy az M0-ás által érintett kilenc külső kerületi önkormányzat közül miért Óbuda az egyetlen, amelyik nem tudott kompromisszumot kötni az építtető Magyar Állammal.
Aktivitását nyilvánvalóan a Megyeri híd nyárvégi forgalom alá helyezése, ennek következtében a III. kerület útjain megnövekedő forgalom miatt az ott lakók Önnel szembeni fokozódó elégedetlensége táplálja. Joggal, hiszen állításaival, a makacs tényeket semmibe vevő ferdítéseivel szemben az Ön mulasztása, hogy polgármestersége alatt tudatosan, tervszerűen akadályozta az M0-ás körgyűrű 11-es út utáni folytatásának kiépítését.
Mostani levelemmel nem Önt kívánom meggyőzni álláspontja tarthatatlanságáról. E levélben foglaltakat a nyilvánosság elé tárom, hogy indulatos vagdalkozás helyett mindenki, leginkább az Ön döntései miatt hátrányt szenvedők megismerhessék a valódi tényeket. Reményeim szerint Önt majd a bíróság döntése fogja belátásra kényszeríteni. Remélem ugyanis, hogy nem csak üres fenyegetőzésnek szánta június 30-án, az ATV műsorában elhangzott kijelentését, miszerint a „főpolgármestert most be fogom perelni". Bízom benne, hogy bejelentését tett, azaz keresetlevél fogja követni.
Június 20-án egy sajtótájékoztatón említettem, hogy súlyos felelősség terheli Önt azért, mert az elmúlt tíz évben nem sikerült megállapodni az M0 északi nyomvonalában. Ezt a véleményemet továbbra is fenntartom, és a következőkkel igazolom.
A Budapest körüli körgyűrű nyomvonalának kijelölését minden egyes szakaszon hosszas szakmai viták előzték meg. Mindez érthető, hiszen mindenki által elfogadott nyomvonal nem létezik, így az illetékes hatóságok, önkormányzatok kompromisszumos megoldást kerestek. Nem volt olyan változat, amely ellen ne tiltakoztak volna helyi civil szervezetek, miközben a többség tisztában volt vele: a körgyűrű megépülése összbudapesti érdek.
A rendszerváltást követően a legintenzívebb tervezőmunka a teljes körgyűrűre a 90-es évek második felében indult meg. Az évek során lefolytatott egyeztetések nem vezettek eredményre. A patthelyzet feloldására, a körgyűrű továbbépítése érdekében 1998. február 16-án a közlekedési miniszterrel szándéknyilatkozatot írtam alá az M0 autóút nyomvonalának kialakításáról és a vele egyidejűleg megvalósítandó fővárosi fejlesztésekről, melyhez csatlakozott a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács elnöke és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. A Fővárosi Közgyűlés 1998. május 28-i ülésén fogadott el egy tájékoztatót az M0 autópálya északi és keleti szektora kiépítésének fővárosi hatásairól és a kidolgozott nyomvonalakról.
A tájékoztató szerint az M0 autópálya északi szektorának a 10. sz. főútig tartó továbbépítése a Főváros kitüntetett érdeke, ennek megvalósításáért a KHVM vizsgálat alá vont egy olyan nyomvonalat, amely elkerüli a Békásmegyeri lakótelep területét és környezetvédelmi szempontból is elfogadható lesz. „A lefolytatott tárgyalások alapján alagútban vezetett és nem autópálya jellemzőkkel történő útépítés lehet a kompromisszumos megállapodás alapja." Az anyag egyértelműen tartalmazza, hogy „a budai oldali M0 útpálya - a Duna híd pesti hídfője és a 10. sz. főút között - egy funkcionális egységet alkot. A teljes kiépítési állapotban alkalmas az M0-ás Duna hídja a 10. sz. főútról a ma Bécsi út - Vörösvári út vonalán az Árpád hídra, illetve budai rakpartra haladó forgalom egy részének átvételére, és a Szentendrei út tehermentesítésére. (Az új Duna híd, a 10. sz. főútig kiépített útpályával az Árpád híd jelenlegi forgalmának mintegy 30-35%-át képes átvenni.) Az M0-ás Duna híd esélyét adja annak, hogy a korlátozott lehetőségű budai oldal helyett kívánatosan, a pesti oldalon fejlődjenek ki a főváros északi térségének városkapu funkciói."
A tájékoztatóval kapcsolatban az M0 keleti és északi szektorában érintett hat kerületi polgármester véleményét kértem ki. (1998. május 20., Ikt. szám: 10-2056/98) Tarlós István 1998. június 3-án kelt, gyakorlatilag egymondatos válaszában jelezte, hogy érvényes a képviselő-testület határozata, miszerint kizárólag a közigazgatási határon kívül vezetett nyomvonalat tart elfogadhatónak, egyeztetési alapnak. Már ekkor az összes többi polgármesterrel könnyebb volt egyezségre jutni és közösen elfogadni az azóta átadásra kész keleti nyomvonalat, mint a III. kerület vezetőjével az északi szakaszt.
Tarlós úr tehát már ekkor, tíz éve is eltolta magától az ügyet: építsék máshol, csak ne neki kelljen konfliktust vállalnia az út érdekében. A körgyűrű megépítése ellen létrejövő S.O.S. Békásmegyerért Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy miként kardoskodik Tarlós polgármester az M0 „mellett": „a lakosság érdekeit képviselve az egyesület együttműködött a Budapest III. kerületi Önkormányzat képviselő-testületével és Tarlós István polgármester úrral. Az együttműködésnek és a támogatásnak köszönhetően a helyi önkormányzat képviselő-testülete nem járul hozzá a körgyűrű közigazgatási határon belüli megépítéséhez, és az építésben érdekelt csoportok kénytelenek figyelembe venni a lakosság erőteljes és határozott tiltakozását." (Lélegzet, 1998. július-augusztus)
Tarlós István kedvenc fordulatai közé tartozik, hogy nem voltak készen nyomvonaltervek, amiről a kerület véleményt nyilváníthatott volna. Latorcai János, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője 2002. december 9-én Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterhez benyújtott kérdésében érdeklődik, hogy mikor épül meg az M0-ás körgyűrű északi szakasza. A miniszter válaszában kifejti: „A II. szakaszon (11. sz. főút és a 10. sz. főút közötti 8 km-es szakasz) több nyomvonal-változatot tartalmazó részletes tanulmányterv készült, de az előzetes környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az érintett önkormányzatok (Üröm, Pilisborosjenő, Főváros III. ker.) megtagadták az M0-ás autóút átvezetését közigazgatási területükön. A Fővárosi Önkormányzattal egyetértésben jövő év folyamán fel kívánjuk gyorsítani az M0-ás körgyűrű északi szektor beruházásának előkészítő munkáit, annak érdekében, hogy a kivitelezés 2004. évben megkezdődhessen."
Mint tudjuk, nemhogy a kivitelezés nem kezdődhetett meg, de még az azt szükségszerűen megelőző környezetvédelmi hatósági engedély sem születhetett meg. Tarlós Istvánnak pontosan tudnia kell, hogy miért:
Az UVATERV által még 1996-ban kialakított nyomvonalváltozatokra elkészült egy előzetes környezeti tanulmány, amelyet a környezetvédelmi hatóság hosszas egyeztetési folyamat után 2004-ben első és másodfokon is jóváhagyott. A döntést a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület támadta meg, sikerrel. A Fővárosi Bíróság 2005-ben hozott ítéletében a határozatokat hatályon kívül helyezte és az első fokon eljáró környezetvédelmi hatóságot új eljárásra kötelezte. A legújabb nyomvonalváltozatok egy 2003 óta tartó tervezési, egyeztetési folyamat eredményei. A korábbi terveket felhasználva, az önkormányzatok szempontjait szem előtt tartva, vagyis a lakott és a fejlesztésre szánt területeket minél nagyobb mértékben elkerülve alakította ki a Nemzeti Autópálya Zrt. 2005-ben azt a hat változatot, amelyeket a budakalászi, békásmegyeri, pilisborosjenői és solymári lakosokkal fórumok keretében ismertetett, a tervező bevonásával. Az önkormányzatok képviselői és több civilszervezet azonban szinte minden, területüket érintő nyomvonalvezetés ellen tiltakoztak.
Mi volt ekkor Tarlós István véleménye? Az Index 2005. június 23-án „Tarlós arrébb rakatná az M0-ást" címmel az Inforádióra hivatkozva a következőket adja hírül: „Tarlós István, óbudai polgármester (...) új nyomvonalat és megfelelő műszaki megoldásokat kér a tárcától "50 ezer békásmegyeri érdekében", miután szerdai ülésén az óbudai önkormányzat elutasította az északi M0-ás nyomvonalának terveit. A körgyűrű egyik szakaszának átadása így csúszhat. Nemet mondott tegnap esti ülésén az óbudai önkormányzat az északi M0-ás tervezett nyomvonalára, sőt a közigazgatási határon kívül szeretné tudni az autóutat. Tarlós István polgármester elmondta, hogy 50 ezer békásmegyeri érdekében kérnek új nyomvonalat és megfelelő műszaki megoldásokat."
Ez a híradás jól összefoglalja Tarlós István álláspontját és felelősségét az M0 megépítésének elmaradásában. A hatályos joganyag széleskörű egyeztetési, véleményformálási lehetőséget biztosít az érintett önkormányzatoknak már az eljárás kezdeti szakaszában: az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmány, az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációjának véleményezésében. A kizárólag politikai, érzelmi alapú elutasító testületi döntésekkel is el lehet érni egy hatósági eljárás elhúzódását, megakadályozni egy beruházás időben történő megvalósítását. Az elhúzódáshoz több szereplő aktív vagy passzív magatartására van szükség. Tarlós István egyetlen véleményt ismételgetett kényszeresen éveken át: legyen M0, de ne a kerületben, ami gyakorlatilag a NEM szinonímája. Soha nem lépett fel a lehetőségeket mérlegelve kezdeményezően egy pozitív döntés érdekében, soha nem ment szembe az elutasítással, hanem az élére állt. Bevetette az önkormányzatok végső, Ugocsa non coronat eszközét, 2005-ben változtatási tilalom bevezetésével fenyegetőzött Óbuda egész területére.
A lakossági fórumok tanulságait alapul véve, Békásmegyeren és a 10. sz. főút vezetésében készültek jelentősebb nyomvonal változtatások. A 6. változat kismértékű korrekciójával, a 10. sz. főút mentén kialakult egy 7. változat is. Miután e hét (!) változatra ismét összeállt egy előzetes vizsgálati dokumentáció - amit szintén fórumokon ismertettek a képviselő-testületekkel és a lakossággal -, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a tanulmánytervet és a környezetvédelmi dokumentációt áttanulmányozva 2006 őszén az 1., 3. és 6. változatot tartotta továbbtervezésre és költség-haszonelemzésre alkalmasnak. Ezek a változatok a konzultációkon elhangzott, és reálisan figyelembe vehető megoldásokat és javaslatokat tartalmazták.
Az NA Zrt. Békásmegyer Ófalu térségét, valamint Pilisborosjenő területét a korábbiaknál kevésbé érintő két nyomvonal (betétváltozattal kiegészített) előzetes vizsgálati dokumentációit benyújtotta 2006 novemberében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez. Az első fokon eljáró Főfelügyelőség határozatát az S.O.S. Békásmegyerért Egyesület, a Van jobb M-nUll MØ Ürömiek és Pilisborosjenőiek Egyesült Környezet- és Egészségvédő Szervezete, valamint a Levegő Munkacsoport fellebbezése folytán másodfokon megváltoztatta. Fellebbezésében az S.O.S. Békásmegyerért Egyesület felhívta a figyelmet a III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata képviselőtestületének érvényben lévő 285/ÖK/2006/IV. 26. határozatban megerősített 421/ÖK/2005/VI. 22., továbbá a 422/ÖK2005/VI. 22. határozatára, amelyek szerint az önkormányzat védve a terület lakosainak alkotmányos jogát, nem járul hozzá a tárgyalt útgyűrű közigazgatási határon belüli megépítéséhez.
A másodfokú határozat rendelkező részébe kiegészítésként bekerült, hogy a várható környezeti hatások értékelésénél a hatásvizsgálat részletesen térjen ki a Főfelügyelőség döntésével meghatározott nyomvonalak szerinti gyorsforgalmi út létesítése következtében az érintett településeknél várható településképi, településszerkezeti változásokra. Továbbá tartalmazza azt is, hogy amennyiben az érintett települések közigazgatási területének az adott nyomvonallal meghatározott részére vonatkozóan hatályban van olyan településrendezési terv, helyi építési szabályzat, amelyben az adott nyomvonal-változat nem szerepel, vagy a tervezettől eltérő nyomvonalat tartalmaz, azokat a Magyar Köztársaság gyorsfogalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. tv. 17. § (11) bek. szerint módosítani kell. Jelenleg ez a határozat már jogerős és végrehajtható.
A tervben szereplő nyomvonal-változatok felszínen és alagútban vezetett szakaszokból állnak. Valamennyi változat a 11. sz. főúton létesítendő csomópontból indul, és a tervezett, új, 10. sz. főútnál létesítendő csomópontnál ér véget. A nyomvonalváltozatok közvetlenül érintik Budakalász, III. kerület, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár településeket. A tervdokumentációba az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére 2006-ban bekerült 3.1-es nyomvonal változatot a III. kerület képviselő-testülete határozatában bizonyos kikötésekkel elfogadta (14/ÖK/2007. (I.24.)), amelyet a Fővárosi Közgyűlés 2007. áprilisi ülésén - 36 támogató szavazattal - megerősített. Tarlós István egyik vádja, hogy a Főváros azóta se reagált erre a kerületi határozatra, holott a Közgyűlés napirendjén szerepelt, sőt kifejezetten támogatta. Hol volt akkor Ön, Frakcióvezető Úr? A jegyzőkönyv szerint az ülésteremben, de Ön és frakciója nem szavazott. Amikor már nem volt polgármester, amikor a kerület végre kiizzadt egy pozitív döntést, a Fővárosi Közgyűlés három rövid hónap alatt csatlakozott hozzá, akkor Ön fővárosi politikusként nem támogatta azt. Hol és hogyan állt ki Tarlós István az M0 megépítése mellett?
Miközben 2007-re nagy-nagy nehézségek árán kialakult a települések mindegyike számára elfogadható nyomvonal és műszaki megoldás változat, aközben a fentebb említett civil szervezetek 2005 áprilisában beadott keresetükben a Fővárosi Bíróságon próbálták eltiltatni a beruházót az M0 északi hídjának, illetve az M0 északi szakaszának megépítésétől. A Fővárosi Ítélőtábla 2008. áprilisi jogerős ítéletében az M0 10-es és 11-es főutak közti szakasza vonatkozásában azért utasította el a keresetet, mert az idő előtti, hiszen nincs még jogerős környezetvédelmi hatósági engedély az ügyben. Tarlós István soha egyetlen közszereplésében sem kérdőjelezte meg a civil szervezeteknek ezt a felelőtlen, időhúzásra építő manővereit!
Az események összefoglalásának tanulsága szerint tehát Tarlós István távozására volt szükség ahhoz, hogy a III. kerületi képviselő-testület elfogadja a 3.1-es betét nyomvonal verziót (14/ÖK/2007, (I.24.)), amely egyáltalán nem meglepő módon a III. kerületen megy át. Másfél évtized késedelme miatt ma még csak arról beszélhetünk, hogy:
- jogerőre emelkedett az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség előzetes környezeti vizsgálatról szóló 14/4136/31/2007 számú határozata;
- 2008. július végére elkészülhet a részletes környezeti hatástanulmány;
- ezt követően megszülethet a gyorsforgalmi út számára kijelölt 500 méter szélességű területsávot kijelölő kormányrendelet;
- 2008. év végére lehet a környezetvédelmi hatósági engedély és elhárul az utolsó akadály az építési engedélyezési eljárás megindulása elől.
Az események az utóbbi egy évben felgyorsultak, de sajnos a Tarlós István hathatós közreműködésével előállt késlekedés következményei elháríthatatlanok. Többek között egykori és félrevezetett választói éveken keresztül lesznek kénytelenek elviselni az M0 körgyűrű hiányzó része miatt előálló forgalmi helyzet káros hatásait. Tarlós Istvánnak ma azt kell látnia, hogy ami ellen olyan sokáig küzdött, előbb vagy utóbb meg fog valósulni: mégis a kerület területén húzódik az M0, dacára az ő idejében elfogadott testületi határozatoknak.
Ennek ellenére az általa alkalmazott „Pató Pál-stratégia" sikeres volt. Sikerült elodáznia a beruházást, eleget téve a harcos kerületi véleményformálóknak, környezetvédőknek. Soha nem vállalt konfliktust, soha nem mert szembe menni az ellenzőkkel. Azt tette, amivel sok érintett település vezetője felhagyott: politikai bátorság hiányában más területére próbálta tolni az utat. Egy az Óbudai Monitorban megjelent kijelentésével azonban egyet tudok érteni: „A furcsaságok mellett az meg aztán végképp nem világos előttem, hogy egy új nyomvonal kijelölését, amit évekig kértünk a minisztériumtól, azt most, hogy sikerült egy civilszervezetnek keresztülvinnie."
Főpolgármesterként, a főváros teherforgalmi stratégiáját alakítva azonban ezt a harmadosztályú politikai felelősség elkerülést nem tudom méltányolni. Azoknak a pesti kerületeknek a lakói, akik az M0 keleti szektorának átadásával joggal reménykednek a tranzit teherforgalom okozta ártalmak csökkenésében, most Tarlós úr mulasztása miatt kellene további hét-nyolc évet várni.
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Kérem, magyarázza el a III. kerület, Üröm, Pilisborosjenő és Budakalász polgárainak, hogy a fentiek fényében hogyan is akarta Ön az elkerülő utat, hogyan is tett meg mindent a megépítés érdekében, miközben mégsem lett belőle semmi? Mi a magyarázata, hogy amíg nyolc külső kerületi önkormányzatnak és egy tucatnyi agglomerációs településnek sikerült kompromisszumot kötnie és megegyeznie a nyomvonalról, Óbuda az Ön vezetése alatt nem tudott elfogadni semmilyen megoldást?
Budapest, 2008. július 8.
Üdvözlettel:
dr. Demszky Gábor
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Sajtóiroda
Budapest linkajánló: budapestlink.mconet.biz
Küldjön egy képeslapot ismerősének Budapest városról!
Szólj hozzá a Budapest fórumon: Budapest - MIÉRT CSAK ÓBUDA NEM TUDOTT MEGÁLLAPODNI AZ M0-ÁSRÓL?
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
A kérdés azért vált újra aktuálissá, mert a Megyeri híd nyárvégi forgalomba helyezése után az ugyancsak bezáruló keleti M0-ás gyűrű forgalma előreláthatólag az óbudai főútvonalakat fogja terhelni. A III. kerületi önkormányzat 1998 és 2006 között nem járult hozzá, hogy az elkerülő út a területén keresztül vezessen, ezért a Nemzeti Autópálya Rt. által kidolgozott mind a hét nyomvonal-változatot elutasította. Óbuda-Békásmegyer képviselőtestülete végül csak a jelenlegi önkormányzati ciklusban fogadott el egy konszenzusos nyomvonal-verziót, amely a kerületen halad át. Ezt a nyomvonalat csak 2007-ben, jóval a körgyűrű többi szakasza után tárgyalhatta és fogadhatta el a Fővárosi Közgyűlés. Ezen az ülésen egyébként a teremben tartózkodó Tarlós István nem szavazott a kerület által is támogatott előterjesztésről, de a Közgyűlés koalíciós többsége támogatta a konszenzusos megoldást.
Demszky Gábor levelében rámutat: a Tarlós István által alkalmazott „Pató Pál-stratégia" sikeres volt, hiszen sikerült évekkel elodáznia a beruházást, eleget téve a nyomvonalterveket elutasító helyi civil szervezetek követeléseinek, de háttérbe szorítva az összbudapesti érdekeket. „Mi a magyarázata, hogy amíg nyolc külső kerületi önkormányzatnak és egy tucatnyi agglomerációs településnek sikerült kompromisszumot kötnie és megegyeznie a nyomvonalról, addig Óbuda az Ön vezetése alatt nem tudott elfogadni semmilyen megoldást?" - teszi fel a kérdést levele végén a főpolgármester.
A levél:
Fővárosi Közgyűlés
FIDESZ Képviselőcsoport
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Az elmúlt napokban Ön nagy energiát fektetett annak kifejtésére, hogy még III. kerületi polgármesterként miként szorgalmazta az M0-ás körgyűrű Óbudát elkerülő szakaszának megépítését. Indulatosan próbálja magyarázni a magyarázhatatlant, hogy az M0-ás által érintett kilenc külső kerületi önkormányzat közül miért Óbuda az egyetlen, amelyik nem tudott kompromisszumot kötni az építtető Magyar Állammal.
Aktivitását nyilvánvalóan a Megyeri híd nyárvégi forgalom alá helyezése, ennek következtében a III. kerület útjain megnövekedő forgalom miatt az ott lakók Önnel szembeni fokozódó elégedetlensége táplálja. Joggal, hiszen állításaival, a makacs tényeket semmibe vevő ferdítéseivel szemben az Ön mulasztása, hogy polgármestersége alatt tudatosan, tervszerűen akadályozta az M0-ás körgyűrű 11-es út utáni folytatásának kiépítését.
Mostani levelemmel nem Önt kívánom meggyőzni álláspontja tarthatatlanságáról. E levélben foglaltakat a nyilvánosság elé tárom, hogy indulatos vagdalkozás helyett mindenki, leginkább az Ön döntései miatt hátrányt szenvedők megismerhessék a valódi tényeket. Reményeim szerint Önt majd a bíróság döntése fogja belátásra kényszeríteni. Remélem ugyanis, hogy nem csak üres fenyegetőzésnek szánta június 30-án, az ATV műsorában elhangzott kijelentését, miszerint a „főpolgármestert most be fogom perelni". Bízom benne, hogy bejelentését tett, azaz keresetlevél fogja követni.
Június 20-án egy sajtótájékoztatón említettem, hogy súlyos felelősség terheli Önt azért, mert az elmúlt tíz évben nem sikerült megállapodni az M0 északi nyomvonalában. Ezt a véleményemet továbbra is fenntartom, és a következőkkel igazolom.
A Budapest körüli körgyűrű nyomvonalának kijelölését minden egyes szakaszon hosszas szakmai viták előzték meg. Mindez érthető, hiszen mindenki által elfogadott nyomvonal nem létezik, így az illetékes hatóságok, önkormányzatok kompromisszumos megoldást kerestek. Nem volt olyan változat, amely ellen ne tiltakoztak volna helyi civil szervezetek, miközben a többség tisztában volt vele: a körgyűrű megépülése összbudapesti érdek.
A rendszerváltást követően a legintenzívebb tervezőmunka a teljes körgyűrűre a 90-es évek második felében indult meg. Az évek során lefolytatott egyeztetések nem vezettek eredményre. A patthelyzet feloldására, a körgyűrű továbbépítése érdekében 1998. február 16-án a közlekedési miniszterrel szándéknyilatkozatot írtam alá az M0 autóút nyomvonalának kialakításáról és a vele egyidejűleg megvalósítandó fővárosi fejlesztésekről, melyhez csatlakozott a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács elnöke és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. A Fővárosi Közgyűlés 1998. május 28-i ülésén fogadott el egy tájékoztatót az M0 autópálya északi és keleti szektora kiépítésének fővárosi hatásairól és a kidolgozott nyomvonalakról.
A tájékoztató szerint az M0 autópálya északi szektorának a 10. sz. főútig tartó továbbépítése a Főváros kitüntetett érdeke, ennek megvalósításáért a KHVM vizsgálat alá vont egy olyan nyomvonalat, amely elkerüli a Békásmegyeri lakótelep területét és környezetvédelmi szempontból is elfogadható lesz. „A lefolytatott tárgyalások alapján alagútban vezetett és nem autópálya jellemzőkkel történő útépítés lehet a kompromisszumos megállapodás alapja." Az anyag egyértelműen tartalmazza, hogy „a budai oldali M0 útpálya - a Duna híd pesti hídfője és a 10. sz. főút között - egy funkcionális egységet alkot. A teljes kiépítési állapotban alkalmas az M0-ás Duna hídja a 10. sz. főútról a ma Bécsi út - Vörösvári út vonalán az Árpád hídra, illetve budai rakpartra haladó forgalom egy részének átvételére, és a Szentendrei út tehermentesítésére. (Az új Duna híd, a 10. sz. főútig kiépített útpályával az Árpád híd jelenlegi forgalmának mintegy 30-35%-át képes átvenni.) Az M0-ás Duna híd esélyét adja annak, hogy a korlátozott lehetőségű budai oldal helyett kívánatosan, a pesti oldalon fejlődjenek ki a főváros északi térségének városkapu funkciói."
A tájékoztatóval kapcsolatban az M0 keleti és északi szektorában érintett hat kerületi polgármester véleményét kértem ki. (1998. május 20., Ikt. szám: 10-2056/98) Tarlós István 1998. június 3-án kelt, gyakorlatilag egymondatos válaszában jelezte, hogy érvényes a képviselő-testület határozata, miszerint kizárólag a közigazgatási határon kívül vezetett nyomvonalat tart elfogadhatónak, egyeztetési alapnak. Már ekkor az összes többi polgármesterrel könnyebb volt egyezségre jutni és közösen elfogadni az azóta átadásra kész keleti nyomvonalat, mint a III. kerület vezetőjével az északi szakaszt.
Tarlós úr tehát már ekkor, tíz éve is eltolta magától az ügyet: építsék máshol, csak ne neki kelljen konfliktust vállalnia az út érdekében. A körgyűrű megépítése ellen létrejövő S.O.S. Békásmegyerért Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy miként kardoskodik Tarlós polgármester az M0 „mellett": „a lakosság érdekeit képviselve az egyesület együttműködött a Budapest III. kerületi Önkormányzat képviselő-testületével és Tarlós István polgármester úrral. Az együttműködésnek és a támogatásnak köszönhetően a helyi önkormányzat képviselő-testülete nem járul hozzá a körgyűrű közigazgatási határon belüli megépítéséhez, és az építésben érdekelt csoportok kénytelenek figyelembe venni a lakosság erőteljes és határozott tiltakozását." (Lélegzet, 1998. július-augusztus)
Tarlós István kedvenc fordulatai közé tartozik, hogy nem voltak készen nyomvonaltervek, amiről a kerület véleményt nyilváníthatott volna. Latorcai János, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője 2002. december 9-én Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterhez benyújtott kérdésében érdeklődik, hogy mikor épül meg az M0-ás körgyűrű északi szakasza. A miniszter válaszában kifejti: „A II. szakaszon (11. sz. főút és a 10. sz. főút közötti 8 km-es szakasz) több nyomvonal-változatot tartalmazó részletes tanulmányterv készült, de az előzetes környezetvédelmi engedélyezési eljárás során az érintett önkormányzatok (Üröm, Pilisborosjenő, Főváros III. ker.) megtagadták az M0-ás autóút átvezetését közigazgatási területükön. A Fővárosi Önkormányzattal egyetértésben jövő év folyamán fel kívánjuk gyorsítani az M0-ás körgyűrű északi szektor beruházásának előkészítő munkáit, annak érdekében, hogy a kivitelezés 2004. évben megkezdődhessen."
Mint tudjuk, nemhogy a kivitelezés nem kezdődhetett meg, de még az azt szükségszerűen megelőző környezetvédelmi hatósági engedély sem születhetett meg. Tarlós Istvánnak pontosan tudnia kell, hogy miért:
Az UVATERV által még 1996-ban kialakított nyomvonalváltozatokra elkészült egy előzetes környezeti tanulmány, amelyet a környezetvédelmi hatóság hosszas egyeztetési folyamat után 2004-ben első és másodfokon is jóváhagyott. A döntést a Levegő Munkacsoport és a Piliscsabáért Egyesület támadta meg, sikerrel. A Fővárosi Bíróság 2005-ben hozott ítéletében a határozatokat hatályon kívül helyezte és az első fokon eljáró környezetvédelmi hatóságot új eljárásra kötelezte. A legújabb nyomvonalváltozatok egy 2003 óta tartó tervezési, egyeztetési folyamat eredményei. A korábbi terveket felhasználva, az önkormányzatok szempontjait szem előtt tartva, vagyis a lakott és a fejlesztésre szánt területeket minél nagyobb mértékben elkerülve alakította ki a Nemzeti Autópálya Zrt. 2005-ben azt a hat változatot, amelyeket a budakalászi, békásmegyeri, pilisborosjenői és solymári lakosokkal fórumok keretében ismertetett, a tervező bevonásával. Az önkormányzatok képviselői és több civilszervezet azonban szinte minden, területüket érintő nyomvonalvezetés ellen tiltakoztak.
Mi volt ekkor Tarlós István véleménye? Az Index 2005. június 23-án „Tarlós arrébb rakatná az M0-ást" címmel az Inforádióra hivatkozva a következőket adja hírül: „Tarlós István, óbudai polgármester (...) új nyomvonalat és megfelelő műszaki megoldásokat kér a tárcától "50 ezer békásmegyeri érdekében", miután szerdai ülésén az óbudai önkormányzat elutasította az északi M0-ás nyomvonalának terveit. A körgyűrű egyik szakaszának átadása így csúszhat. Nemet mondott tegnap esti ülésén az óbudai önkormányzat az északi M0-ás tervezett nyomvonalára, sőt a közigazgatási határon kívül szeretné tudni az autóutat. Tarlós István polgármester elmondta, hogy 50 ezer békásmegyeri érdekében kérnek új nyomvonalat és megfelelő műszaki megoldásokat."
Ez a híradás jól összefoglalja Tarlós István álláspontját és felelősségét az M0 megépítésének elmaradásában. A hatályos joganyag széleskörű egyeztetési, véleményformálási lehetőséget biztosít az érintett önkormányzatoknak már az eljárás kezdeti szakaszában: az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmány, az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációjának véleményezésében. A kizárólag politikai, érzelmi alapú elutasító testületi döntésekkel is el lehet érni egy hatósági eljárás elhúzódását, megakadályozni egy beruházás időben történő megvalósítását. Az elhúzódáshoz több szereplő aktív vagy passzív magatartására van szükség. Tarlós István egyetlen véleményt ismételgetett kényszeresen éveken át: legyen M0, de ne a kerületben, ami gyakorlatilag a NEM szinonímája. Soha nem lépett fel a lehetőségeket mérlegelve kezdeményezően egy pozitív döntés érdekében, soha nem ment szembe az elutasítással, hanem az élére állt. Bevetette az önkormányzatok végső, Ugocsa non coronat eszközét, 2005-ben változtatási tilalom bevezetésével fenyegetőzött Óbuda egész területére.
A lakossági fórumok tanulságait alapul véve, Békásmegyeren és a 10. sz. főút vezetésében készültek jelentősebb nyomvonal változtatások. A 6. változat kismértékű korrekciójával, a 10. sz. főút mentén kialakult egy 7. változat is. Miután e hét (!) változatra ismét összeállt egy előzetes vizsgálati dokumentáció - amit szintén fórumokon ismertettek a képviselő-testületekkel és a lakossággal -, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a tanulmánytervet és a környezetvédelmi dokumentációt áttanulmányozva 2006 őszén az 1., 3. és 6. változatot tartotta továbbtervezésre és költség-haszonelemzésre alkalmasnak. Ezek a változatok a konzultációkon elhangzott, és reálisan figyelembe vehető megoldásokat és javaslatokat tartalmazták.
Az NA Zrt. Békásmegyer Ófalu térségét, valamint Pilisborosjenő területét a korábbiaknál kevésbé érintő két nyomvonal (betétváltozattal kiegészített) előzetes vizsgálati dokumentációit benyújtotta 2006 novemberében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez. Az első fokon eljáró Főfelügyelőség határozatát az S.O.S. Békásmegyerért Egyesület, a Van jobb M-nUll MØ Ürömiek és Pilisborosjenőiek Egyesült Környezet- és Egészségvédő Szervezete, valamint a Levegő Munkacsoport fellebbezése folytán másodfokon megváltoztatta. Fellebbezésében az S.O.S. Békásmegyerért Egyesület felhívta a figyelmet a III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata képviselőtestületének érvényben lévő 285/ÖK/2006/IV. 26. határozatban megerősített 421/ÖK/2005/VI. 22., továbbá a 422/ÖK2005/VI. 22. határozatára, amelyek szerint az önkormányzat védve a terület lakosainak alkotmányos jogát, nem járul hozzá a tárgyalt útgyűrű közigazgatási határon belüli megépítéséhez.
A másodfokú határozat rendelkező részébe kiegészítésként bekerült, hogy a várható környezeti hatások értékelésénél a hatásvizsgálat részletesen térjen ki a Főfelügyelőség döntésével meghatározott nyomvonalak szerinti gyorsforgalmi út létesítése következtében az érintett településeknél várható településképi, településszerkezeti változásokra. Továbbá tartalmazza azt is, hogy amennyiben az érintett települések közigazgatási területének az adott nyomvonallal meghatározott részére vonatkozóan hatályban van olyan településrendezési terv, helyi építési szabályzat, amelyben az adott nyomvonal-változat nem szerepel, vagy a tervezettől eltérő nyomvonalat tartalmaz, azokat a Magyar Köztársaság gyorsfogalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. tv. 17. § (11) bek. szerint módosítani kell. Jelenleg ez a határozat már jogerős és végrehajtható.
A tervben szereplő nyomvonal-változatok felszínen és alagútban vezetett szakaszokból állnak. Valamennyi változat a 11. sz. főúton létesítendő csomópontból indul, és a tervezett, új, 10. sz. főútnál létesítendő csomópontnál ér véget. A nyomvonalváltozatok közvetlenül érintik Budakalász, III. kerület, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár településeket. A tervdokumentációba az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére 2006-ban bekerült 3.1-es nyomvonal változatot a III. kerület képviselő-testülete határozatában bizonyos kikötésekkel elfogadta (14/ÖK/2007. (I.24.)), amelyet a Fővárosi Közgyűlés 2007. áprilisi ülésén - 36 támogató szavazattal - megerősített. Tarlós István egyik vádja, hogy a Főváros azóta se reagált erre a kerületi határozatra, holott a Közgyűlés napirendjén szerepelt, sőt kifejezetten támogatta. Hol volt akkor Ön, Frakcióvezető Úr? A jegyzőkönyv szerint az ülésteremben, de Ön és frakciója nem szavazott. Amikor már nem volt polgármester, amikor a kerület végre kiizzadt egy pozitív döntést, a Fővárosi Közgyűlés három rövid hónap alatt csatlakozott hozzá, akkor Ön fővárosi politikusként nem támogatta azt. Hol és hogyan állt ki Tarlós István az M0 megépítése mellett?
Miközben 2007-re nagy-nagy nehézségek árán kialakult a települések mindegyike számára elfogadható nyomvonal és műszaki megoldás változat, aközben a fentebb említett civil szervezetek 2005 áprilisában beadott keresetükben a Fővárosi Bíróságon próbálták eltiltatni a beruházót az M0 északi hídjának, illetve az M0 északi szakaszának megépítésétől. A Fővárosi Ítélőtábla 2008. áprilisi jogerős ítéletében az M0 10-es és 11-es főutak közti szakasza vonatkozásában azért utasította el a keresetet, mert az idő előtti, hiszen nincs még jogerős környezetvédelmi hatósági engedély az ügyben. Tarlós István soha egyetlen közszereplésében sem kérdőjelezte meg a civil szervezeteknek ezt a felelőtlen, időhúzásra építő manővereit!
Az események összefoglalásának tanulsága szerint tehát Tarlós István távozására volt szükség ahhoz, hogy a III. kerületi képviselő-testület elfogadja a 3.1-es betét nyomvonal verziót (14/ÖK/2007, (I.24.)), amely egyáltalán nem meglepő módon a III. kerületen megy át. Másfél évtized késedelme miatt ma még csak arról beszélhetünk, hogy:
- jogerőre emelkedett az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség előzetes környezeti vizsgálatról szóló 14/4136/31/2007 számú határozata;
- 2008. július végére elkészülhet a részletes környezeti hatástanulmány;
- ezt követően megszülethet a gyorsforgalmi út számára kijelölt 500 méter szélességű területsávot kijelölő kormányrendelet;
- 2008. év végére lehet a környezetvédelmi hatósági engedély és elhárul az utolsó akadály az építési engedélyezési eljárás megindulása elől.
Az események az utóbbi egy évben felgyorsultak, de sajnos a Tarlós István hathatós közreműködésével előállt késlekedés következményei elháríthatatlanok. Többek között egykori és félrevezetett választói éveken keresztül lesznek kénytelenek elviselni az M0 körgyűrű hiányzó része miatt előálló forgalmi helyzet káros hatásait. Tarlós Istvánnak ma azt kell látnia, hogy ami ellen olyan sokáig küzdött, előbb vagy utóbb meg fog valósulni: mégis a kerület területén húzódik az M0, dacára az ő idejében elfogadott testületi határozatoknak.
Ennek ellenére az általa alkalmazott „Pató Pál-stratégia" sikeres volt. Sikerült elodáznia a beruházást, eleget téve a harcos kerületi véleményformálóknak, környezetvédőknek. Soha nem vállalt konfliktust, soha nem mert szembe menni az ellenzőkkel. Azt tette, amivel sok érintett település vezetője felhagyott: politikai bátorság hiányában más területére próbálta tolni az utat. Egy az Óbudai Monitorban megjelent kijelentésével azonban egyet tudok érteni: „A furcsaságok mellett az meg aztán végképp nem világos előttem, hogy egy új nyomvonal kijelölését, amit évekig kértünk a minisztériumtól, azt most, hogy sikerült egy civilszervezetnek keresztülvinnie."
Főpolgármesterként, a főváros teherforgalmi stratégiáját alakítva azonban ezt a harmadosztályú politikai felelősség elkerülést nem tudom méltányolni. Azoknak a pesti kerületeknek a lakói, akik az M0 keleti szektorának átadásával joggal reménykednek a tranzit teherforgalom okozta ártalmak csökkenésében, most Tarlós úr mulasztása miatt kellene további hét-nyolc évet várni.
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Kérem, magyarázza el a III. kerület, Üröm, Pilisborosjenő és Budakalász polgárainak, hogy a fentiek fényében hogyan is akarta Ön az elkerülő utat, hogyan is tett meg mindent a megépítés érdekében, miközben mégsem lett belőle semmi? Mi a magyarázata, hogy amíg nyolc külső kerületi önkormányzatnak és egy tucatnyi agglomerációs településnek sikerült kompromisszumot kötnie és megegyeznie a nyomvonalról, Óbuda az Ön vezetése alatt nem tudott elfogadni semmilyen megoldást?
Budapest, 2008. július 8.
Üdvözlettel:
dr. Demszky Gábor
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Sajtóiroda
Budapest linkajánló: budapestlink.mconet.biz
Küldjön egy képeslapot ismerősének Budapest városról!
Szólj hozzá a Budapest fórumon: Budapest - MIÉRT CSAK ÓBUDA NEM TUDOTT MEGÁLLAPODNI AZ M0-ÁSRÓL?
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu