Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója a Magyar Fürdőszövetség 2015. november 25-26-i harkányi közgyűlése után állt kameránk elé. A budapesti fürdővezető több szempontból is fontosnak tartaná gyógyfürdőkultúránk hungarikummá minősítését.

A magyar fürdőkultúra hungarikummá nyilvánítása, mint stratégiai cél, Czeglédi Gyula hajdúszoboszlói fürdővezető 2014-es fürdőszövetségi elnökké választásakor merült fel. A folyamat ott tart, hogy a Magyar Fürdőszövetség és a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége együttműködési szerződést írt alá 2015. október 7-én a fürdőkultúránk elismertetése és fejlődése szempontjából fontos cél elérésének érdekében. A partnerségi szerződés aláírásának házigazdája éppen Szőke László volt, hiszen a találkozóra anno a Rudas fürdőben került sor. A BGYH Zrt. vezérigazgatója a fürdőszövetség közgyűlése után - melyet jelenlétével tisztelt meg  Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára is - újból kameránk elé állt, és megfogalmazott néhány szempontot, melyek miatt jó ötletnek tartja ezt a törekvést.

 
Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgató MCOnetnek adott interjúja

Szőke László kitért az Európai Unió egységesítő törekvéseire, mely fenyegetheti az extra magas hőmérsékletével kuriózumnak számító magyar termálvizeket. Fürdőkultúránkat megkülönböztette a török és a nyugat-európai szokásrendszertől: a hamamtól, illetve a strand-, és a kádfürdőzéstől. Európában nem jellemző a közfürdők olyan rendszere, mint hazánkban, ahol 36-38 fokos vizekben fürdőzhetünk. A hungarikummá válás Szőke László szerint - azon túl, hogy ennek a speciális helyzetnek az elismertetése lenne -, az akác méz esetéhez hasonlóan védelmet is jelentene az EU esetleges egységesítő törekvései ellen, valamint természetesen nagyon jó marketing eszköz is lenne fürdőink számára.

MCOnet

Címkefelhő